Határtalanul! Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek
Úti beszámoló:
Határtalanul! Tanulmányi Kirándulás hetedikeseknek
Projekt címe: Kirándulás a Felvidéken
Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2025/1-000586
2026. május 06 – május 09.
2026. május 6-án indultunk el 4 napos kirándulásunkra a „Kirándulás a Felvidékre” elnevezésű projekt keretében, mely a „Határtalanul” pályázattal valósulhatott meg.
A Mezőszentgyörgyi Eötvös Károly Általános Iskola és a Kislángi Tamási Áron Általános Iskola 35 tanulója és 5 kísérő tanára tölthetett el négy rendkívül izgalmas, élménydús napot a szlovákiai felvidéki magyar történelmi emlékekben gazdag vidéken.
Az út során a tanulók közvetlen tapasztalatokat szerezhettek a magyar történelem egy-egy múltbeli eseményéről a városok, várak, a természeti táj megtekintésével. A kirándulás fontos célja, hogy megismertessük és megőrizzük a már határon túli, a magyarsághoz köthető történelmi emlékeket, megerősítve ezzel az összetartozás érzését, a magyarságtudat megerősítését.
Mezőszentgyörgyről elindulva a határ átlépése után a Felvidék egyik legkülönlegesebb természeti kincsével indítottuk a programot. Első állomásunk a Martonházi-aragonitbarlang volt, amely világviszonylatban is ritkaságnak számít, hiszen mindössze néhány ilyen látogatható barlang létezik a Földön. A megszokott cseppkövek helyett itt fehér aragonitkristályok, pamacsok és tűszerű képződmények borítják a falakat, mintha egy föld alatti kristálypalotában jártunk volna.
Innen a híres középkori kereskedővárosba, Lőcsére utaztunk. Tettünk egy sétát a történelmi városközpontban, ahol megcsodáltuk a gyönyörű reneszánsz és gótikus polgárházakat, valamint a régió építészeti örökségét: a Szent Jakab-templomot, a gyönyörű Városházát és a gazdagon díszített Thurzó-házat. Megismertük a város történelmét az idegenvezetőnk előadásában, és megtekintettük a szégyenketrecet is.
Az első, tartalmas nap végén Szepesváraljára érkeztünk meg, amely a szálláshelyünkül szolgált, és ahonnan fantasztikus kilátás nyílt a várra. Szállásadóink finom, meleg vacsorával vártak minket, majd elfoglaltuk a szállásunkat, ami nagyon elnyerte a gyerekek tetszését.
Minden este jellegzetes szlovák ételeket tálaltak fel vacsorára, reggelenként indulás előtt bőséges svédasztalos reggelit kaptunk, s útravalóul ebédre hidegcsomaggal indultunk.
A második napunk rendkívül sűrű és élménydús volt. A reggelünk rendkívül szerencsésen indult, mivel utunk a Szürke Szakáll nevű természetvédelmi terület és travertin (mésztufa) domb felé vezetett, ahol az időszakosan működő szén-dioxidos forrás éppen működésbe lépett.
Ezután a Pieniny Nemzeti Park felé vettük az irányt, és megérkeztünk a Vörös Kolostorhoz. Itt megismertük az egykor némasági fogadalomban élt karthauzi és kamalduli szerzetesek titokzatos életét, majd a kolostor szomszédságában megnéztük a kilátást a gyönyörő Dunajec folyóra.
Ezt követően észak felé folytattuk az utat, és felkerestük Ólubló impozáns várát. Az Ólublói vár a lengyel–magyar történelmi határ közelében, egy meredek mészkősziklán magasodik, és a Poprád-völgy fontos kereskedelmi útvonalát őrizte. A 13–14. század fordulóján épült erődítmény katonai szempontból is kiemelkedő jelentőségű volt, de a történelem során hosszú ideig a lengyel királyok zálogbirtokaként működött. Különleges történelmi érdekessége, hogy a 17. század közepén – a svéd invázió idején – a vár falai között rejtegették és védték a lengyel koronázási ékszereket. Ma a gyönyörűen felújított várudvarok, a lakótorony és a palotaszárnyak mellett egy szabadtéri néprajzi múzeum (falumúzeum) is várja a látogatókat a hegy lábánál.
A várudvar és a kiállítások megtekintése után egy újabb geológiai ritkaság, a Rusbach kráter következett, amely egy meleg vizű, travertinó mészkőmedence. Ez Európa legnagyobb travertínó – vagyis édesvízi mészkő – tómedencéje. Ez a különleges, kör alakú képződmény nem vulkáni tevékenység, hanem a föld mélyéből feltörő, kalciumban gazdag meleg források és a felszínen leülepedő mésztufa rétegek révén jött létre az évszázadok során. A kráter átmérője körülbelül 20 méter, a mélysége pedig eléri a 3 métert. A benne található forrásvíz állandóan kellemes, nagyjából 23 °C-os hőmérsékletű, és a magas ásványianyag-tartalomnak köszönhetően lenyűgöző, kékeszöld színben pompázik. Különleges élményt nyújt, hogy a szabad ég alatt fekvő, természetes mészkőmedence vize soha nem fagy be.
A nap zárásaként érintettük Podolin történelmi kisvárosát. Ólublóhoz hasonlóan ez a település is része volt annak a 16 szepesi városnak, amelyeket Zsigmond király 1412-ben elzálogosított a lengyel koronának, így több évszázadon át különleges, autonóm státuszt élvezett. A város legfontosabb kulturális és oktatási nevezetessége az 1642-ben alapított piarista kolostor és iskola. Olyan híres személyiségek tanultak itt, mint Krúdy Gyula. A város főterén álló Nagyboldogasszony-templom mellett látható a jellegzetes, pártázatos reneszánsz harangtorony. A város főterén, megkerestük Podolin kísértetét, mely Krúdy Gyula A podolini kísértet című regényének állít emléket.
Ezt követően ellátogattunk a Nagyőri kastélyhoz, amely reneszánsz parkjával varázsolt el minket. A kastély a Poprád-folyó kanyarulatában fekvő, finom szepességi reneszánsz stílusú épületegyüttes, amely a térség egyik legértékesebb kulturális műemléke. A kastélyban a vidék kiemelkedő festőművésze, Mednyánszky László egyedülálló hagyatéka tekinthető meg, de mi csak a kertben sétáltunk, és a Poprád folyóban gyönyörködtünk.
A harmadik napot teljes egészében a kulturális és egyházi emlékeknek szenteltük. Elsőként Késmárk városát fedeztük fel. Megtekintettük a Késmárki várat, amely a Thököly család pompás reneszánsz erődítménye volt. A Késmárki vár a Szepesség egyik legépségben maradt, teljesen városi környezetben található erődítménye, amelynek története és virágkora elválaszthatatlanul összeforrt a Thököly családdal. A család leghíresebb tagja Thököly Imre, a Habsburg-ellenes kuruc felkelés vezére, aki ebben a várban nevelkedett. A szabadságharc bukása után a várat a császáriak elkobozták a családtól, Thököly pedig törökországi száműzetésben, Izmitben halt meg.
Ezt követte a híres evangélikus fatemplom, amely UNESCO Világörökségi helyszín, és különlegessége, hogy 1717-ben fém szögek nélkül, kizárólag fából ácsolták össze.
Közvetlenül mellette áll az új evangélikus templom a maga monumentális, zöldes-vöröses kupoláival és Thököly Imre mauzóleumával. A Thököly-mauzóleum: Thököly Imre hamvait 1906-ban hozták haza Törökországból, és itt helyezték el, amely ma is fontos nemzeti zarándokhely. A templom másik különlegessége, hogy egyszerre hordozza magán a három nagy világvallás – a kereszténység, a zsidóság és az iszlám – szakrális építészeti jegyeit. Evangélikus templomként a belső elrendezése alapvetően a keresztény liturgiát szolgálja. A templom külső tömegformálása és bizonyos részletei meglepően erős hasonlóságot mutatnak a zsinagógákkal. A homlokzat jellegzetes vörös téglaburkolata és a zöld díszítőelemek kontrasztja az iszlám és mór építészet színvilágát idézi, a templom belső mennyezetét és kárpitozását finom keleti motívumok, arabeszkek díszítik.
Délután Lőcsére utaztunk. Itt a város jelképét, a Szent Jakab-templomot kerestük fel, melynek legértékesebb művészeti kincse a Szent Miklós tiszteletére szentelt gótikus szárnyas oltár, amely Lőcsei Pál mester híres észak-magyarországi műhelyéből származik a 16. század elejéről.
A napot egy kellemes, tartalmas főtéri sétával zártuk Igló egyedülálló, orsó alakú, tágas főutcáján, amelynek neogótikus tornya a legmagasabb egész Szlovákiában. Közelebbről is megismertük a szepességi bányászvárosok hangulatát, és kívánságainkat suttogtuk el a haranglábnak.
A kirándulás utolsó napján a Szlovák-karszt felé vettük az irányt, hogy felfedezzük a gombaszögi völgy kincseit. Elsőként a Gombaszögi-cseppkőbarlangba látogattunk, amely a világon egyedülálló, hajszálvékony, hófehér szalacskacseppköveiről nevezetes. Olyan volt, mintha törékeny üvegcsövek között sétáltunk volna a föld mélyén.
A felszínre érve a völgyben maradtunk, és utolsó programelemként beléptünk a gyönyörűen felújított Andrássy-kúriába, ahol az interaktív ipartörténeti kiállításon megértettük, hogyan működtek régen a völgy híres vasolvasztó hámorai, majd megtekintettük az 1371-ben alapított pálos monostorromokat, valamint a mellette található monumentális, rekonstruált középkori fa kerekeskutat.
Mielőtt felszálltunk volna a buszra Mezőszentgyörgy felé, a völgyben a Szilicei-fennsík monumentális sziklái előtt elkészítettük az utolsó közös csoportképeinket. Fegyelmezett, tartalmas és életre szóló négy napot töltöttünk együtt a Felvidéken. Köszönjük szépen a lehetőséget!
A kiránduláshoz kapcsolódó további fotók:
Előkészítő foglalkozás
A feldolgozó óra
A Trianon Múzeum meglátogatása:
Határtalanul! Témanap megszervezése:
