Mezőföldről Felvidékre – A Mezőszentgyörgyi Eötvös Károly Általános Iskola honlapja

Beszámoló
Projekt címe: Mezőföldről a Felvidékre
Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2024/1-000498
2025. május 28 – május 31.

2025. május 28-án indultunk el 4 napos kirándulásunkra „A Mezőföldről a Felvidékre” elnevezésű projekt keretében, mely a „Határtalanul” pályázattal valósulhatott meg.

A Mezőszentgyörgyi Eötvös Károly Általános Iskola és a Csóri Mátyás király Általános Iskola 23 tanulója és 4 kísérő tanára tölthetett el négy rendkívül izgalmas, élménydús napot a szlovákiai felvidéki magyar történelmi emlékekben gazdag vidéken.

Az út során a tanulók közvetlen tapasztalatokat szerezhettek a magyar történelem egy-egy múltbeli eseményéről a városok, várak, a természeti táj megtekintésével. A kirándulás fontos célja, hogy megismertessük és megőrizzük a már határon túli, a magyarsághoz köthető történelmi emlékeket, megerősítve ezzel az összetartozás érzését, a magyarságtudat megerősítését.

Az első állomásunk a kirándulás során Rimaszombat városa volt. Rimaszombat főterén (Tompa tér), a református templom közelében két jelentős köztéri szobor is található, amelyek híres magyar költőknek állítanak emléket, Tompa Mihálynak és Petőfi Sándornak. Rövid megemlékezést tartottunk, majd megkoszorúztuk Petőfi Sándor szobrát.

Ezt követően a murányi várszikla romjait kerestük fel. A program egy eléggé kimerítő sétával valósult meg, tekintettel arra, hogy a vár egyike volt a legmagasabban épült közép-európai váraknak, 830 méter magasan helyezkedik el. Fénykorát a 17. században élte, és Széchy Mária és Wesselényi Ferenc szerelmi történetének helyszínéül és több irodalmi műnek a témájául is szolgált.

A Murányi vár Szlovákia középső részén, a Szlovák Érchegységben található. Ez az egyik legmagasabban fekvő vár Szlovákiában, 935 méterrel a tengerszint felett, és látványos természeti környezetben helyezkedik el. A várat valószínűleg a 13. század első felében építették, a tatárjárás után. Elsődleges funkciója a környék védelme és a kereskedelmi útvonalak ellenőrzése volt. A 15. században a vár a hírhedt rablólovag, Széchy Mátyás kezére került, aki innen irányított fosztogató hadjáratokat. A vár elhelyezkedése miatt nehezen ostromolható volt, és kiváló búvóhelynek számított.

A 17. században Széchy Mária, a „Murányi Vénusz”, a vár úrnője lett. Szerelmi története Wesselényi Ferenccel, az erdélyi hadvezérrel és nádorral, legendássá vált. Wesselényi 1644-ben ostrommal foglalta el a várat Máriáért. Később összeházasodtak, és Mária is jelentős szerepet játszott a vár életében. A Wesselényi-féle összeesküvés (1670) bukása után a császári csapatok elfoglalták a várat. A várat a Habsburgok 18. századi döntése alapján részben felrobbantották, hogy ne válhasson újra lázadók bázisává. A kilátás a várszikláról lélegzetelállító – jól belátható a környező táj, erdők és hegyek.

A második napon a mai Szlovákia egyik népszerű látványosságát kerestük fel, a Dobsinai jégbarlangba látogattunk el. Lenyűgöző látványban volt részünk, újra megbizonyosodhattunk róla, hogy a természet milyen csodákra képes.

A Dobsinai jégbarlang Szlovákia egyik legkülönlegesebb természeti látványossága, és az egyik legnagyobb jégbarlang Európában. 2000 óta az UNESCO Világörökség része a Szlovák-karszt barlangjai részeként. A Szlovák Paradicsom északi peremén, Dobsina város közelében található, kb. 1300 m hosszú. 1870-ben fedezték fel, de már 1871-től látogatható – ez volt az első elektromosan megvilágított barlang a világon (1887). A barlang bejárata 920 méter magasan van, teljes hossza kb. 1483 méter, ebből a látogatók kb. 515 métert járhatnak be. A jég vastagsága helyenként eléri a 26,5 métert. A Dobsinai jégbarlang természetes jégképződése rendkívül stabil és hosszú ideje fennáll – több mint 500 év óta.

A barlang sajátos mikroklímájának köszönhetően a jég nyáron sem olvad el. A levegő a hideg évszakokban beáramlik, télen lehűl a barlang, és ez megőrzi a jeget. A barlangban található jég mennyisége kb. 110 000 m³, ami hatalmas mennyiség. Látványosságok a barlangon belül:

Nagy terem ahol a jég a legvastagabb, lenyűgöző jégformákkal, a jégfolyosó és jégpadló, több szinten látható befagyott rétegek, jégoszlopok és jégképződmények, melyek a természet „szobrászmunkái”. A barlangot már a 19. században is nemzetközi érdeklődés övezte; látogatói között volt Ferenc József osztrák császár is.

Ezt követően a hatalmas kierjedésű szepesi vár maradványait jártuk körbe. A szepesi vár 4 hektáros (41426 m²) kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb vára. A vár az UNESCO Világörökség része 1993 óta, a környező történelmi helyszínekkel együtt. Lőcsétől 15 km-re keletre Szlovákia keleti részén, Szepesváralja mellett áll, 634 m magasan. A környék fölé mintegy 200 méterrel magasodó mészkősziklára épült. Ez a lenyűgöző erődítmény nemcsak méretei miatt figyelemre méltó, hanem történelmi és kulturális jelentősége miatt is. A vár elődjét a 12. században építették kőből, valószínűleg egy korábbi szláv erődítmény helyén. Első írásos említése: 1209 – IV. Béla adományozása során. A tatárjárás után bővítették ki, és fontos védelmi szerepet töltött be. Ebben az időszakban a vár a Szepesi ispánság központja volt. Tulajdonosai közé tartoztak a Szapolyaiak, majd a Thurzó és Csáky család. Fokozatosan átépítették gótikus, majd reneszánsz stílusban. 1780-ban tűzvész pusztította el, vélhetően villámcsapás miatt. Ezután elhagyatottá vált, köveit részben elhordták.

A várat az 1970-es évektől folyamatosan restaurálják és konzerválják. A romos állapot ellenére nagyon látványos, és több része látogatható, az alsó és felső vár, a több szintből álló erődrendszer őrtornyokkal és kapukkal, a középső várkastély kiállításokkal, régészeti leletekkel, korabeli fegyverekkel, lakótornyok, bástyák, kápolna, . A várból gyönyörű panoráma nyílik a Szepesi-medencére és a Magas-Tátra irányába. A Szepesi vár több filmforgatás helyszíne volt, a vár inspirálta több fantasy- és történelmi regény vagy játék világát.

Lőcse városa volt a következő állomás, ahol megtekintettük a több irodalmi műben is szereplő régi városháza épületét, és a történelmi belváros nevezetességeit.

Lőcse a Szepesség történelmi régiójában található, és rendkívül gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. A város az UNESCO Világörökség része, és középkori hangulata, megőrzött városfala, templomai és polgári épületei miatt népszerű turisztikai célpont. Egyik fő nevezetessége a Szent Jakab-templom (Bazilika minor) mely gótikus stílusban épült a 14. században. Leghíresebb látványossága a Mester Pavol által faragott 18,6 méter magas gótikus főoltár, amely a világ legmagasabb fából készült gótikus oltára. A templomban több másik értékes faragott mellékoltár is található. A reneszánsz stílusú Lőcsei Városháza eredetileg a 15. században épült, többször átépítették. Tornácos árkádsora különleges látványt nyújt. A mai napig múzeumként működik, ahol a város történelmét mutatják be. A városon kívül található zarándokhely a Kegytemplom a Mária-hegyen, amely Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye. Minden évben több tízezer zarándok keresi fel, különösen július első vasárnapján. Lőcse középkori városfalai ma is nagyrészt állnak. Sétálva körbejárható a belváros, több megmaradt bástyával együtt (pl. Polgári Bástya). A főtéren található gyönyörű reneszánsz lakóház a Thurzó-ház, amely egykor a Thurzó-családé volt. Díszes oromzata és freskói figyelemre méltók. A főtéren található kovácsoltvas „szégyenketrec” a középkori igazságszolgáltatás egyik szimbóluma. Itt állították ki nyilvánosan azokat, akik valamilyen kihágást követtek el.

Csütörtökhely felkeresése is ennek a napunknak a programjában szerepelt, itt a méltán híres, gótikus stílusban kibővített Szent László plébániatemplomot csodálhattuk meg.

A harmadik nap fő látványossága a betléri Andrássy-kastély és az azt körül ölelő park megtekintésre volt. A Betléri Andrássy-kastély sorsa összefonódott az Andrássy családéval. Könyvtárát 1790-ben alapította Andrássy Leopold, ma több m.int 14 ezer kötetet foglal magában 15 különböző nyelven. Az eredetileg gótikus kastélyt 1792és 1795 között klasszicista stílusban építették át. A 18. század végén a kor elvárásainak megfelelően kastélyparkkal vették körül, ezt később kibővítették. Az angolkert ma 57 hektáron terül el, és a számos szobor mellett kerti pavilonokat, egy műbarlangot és egy vízesést is magában foglal. Mai, barokkos alakját 1880 környékén nyerte el, amikor akkori tulajdonosa, Andrássy Manó (a „Vasgróf”) elképzelései alapján jellegét egy vadászkastélyhoz hasonlóvá tették. Ez a külseje minimális módosításokkal a mai napig megmaradt. Ez a kastély a magyar Andrássy család egykori vadászkastélya volt, és ma az egyik legjobban megőrzött arisztokrata rezidencia a Kárpát-medencében. A kastély helyén már a 15. században egy kisebb nemesi kúria állt. A 17. században kezdte kiépíteni a nemesi Andrássy család, majd a 18. században barokk stílusban újjáépítették. A 19. század végére neoreneszánsz vadászkastéllyá alakították át, amit vadászati és reprezentációs célokra használtak. A kastély sértetlenül túlélte a II. világháborút, és berendezése is megmaradt eredeti formájában, ami ritkaságszámba megy. A kastély belső terei múzeumként működnek, és gazdag, eredeti bútorzattal, műkincsekkel és családi relikviákkal várják a látogatókat. Könyvtárterem több mint 15 000 kötetet tartalmaz, köztük ritka, 15–17. századi műveket is. Ősi fegyvergyűjtemény és trófeák találhatóak a kastélyban, vadászatokat dokumentáló gyűjtemények, egzotikus állatfejek (pl. oroszlán, antilop). Dísztermek és szalonok eredeti bútordarabokkal, csillárokkal, festményekkel és porcelánnal vannak berendezve. Antik órák, keleti dísztárgyak, utazások során gyűjtött egzotikus tárgyak (pl. múmiák Egyiptomból) is részét képezik a kiállításnak. Az Andrássy család híres tagjait ábrázoló festmények gazdagon díszítik a falakat.

A kastélyt egy lenyűgöző angol stílusú tájpark veszi körül, amely a 18. század végétől került kialakításra. Területe több mint 57 hektár, az egyik legnagyobb történelmi park Szlovákiában.

Növényvilága része számos ritka és egzotikus fa, mint pl. mamutfenyők, cédrusok, ginkgo biloba, japán juhar. Kisebb pavilonok, szobrok, tavak, vízesések, mesterséges barlangok és egy mauzóleum is található a parkban.A romantikus stílusú kert a nyugalom és esztétikum jegyében készült.

Az Andrássyak közül Andrássy Gyula gróf az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere is a családhoz tartozott.

A délutáni órákban fogaskerekű vasúttal a Csorba tavat kerestük fel, mely a második legnagyobb tó a Tátra déli oldalán, és jelenleg is népszerű üdülőhely. A Csorba-tó a Magas-Tátra egyik legismertebb és legszebb természeti látványossága, egyszerre kínál természeti szépséget, sportolási lehetőségeket és nyugodt kikapcsolódást, minden évszakban. Tengerszint feletti magassága: 1 346 méter. Kb. 20 hektáron terül el, mélysége eléri a 20 métert. Eredete jégkorszaki, glaciális eredetű tengerszem, vagyis gleccser vájta ki.

Egy kellemes, kb. 2,5 km hosszú tanösvény vezet a tó körül, gyönyörű kilátással a hegycsúcsokra. Innen indul több klasszikus túraútvonal is, például a Poprádi-tó, a Rysy-csúcs – a Magas-Tátra egyik legmagasabb pontja, amit turistaút is elér.

Nyáron lehetőség van csónakbérlésre is a tavon. A Csorba-tó környékén található Magas-Tátra egyik legnagyobb síközpontja, több sípályával és felvonóval. Jelzett sífutópályák indulnak innen, kiválóan karbantartva.

Fogaskerekű vasút a Csorba település és a Csorba-tó között közlekedik, látványos hegyi úton.

A Csorba-tó mellett már a 19. század végétől kiépült a turizmus. A monarchia idején is kedvelt üdülőhely volt. A tóban tilos fürdeni (természetvédelmi okokból), de minden évszakban látogatható.

Az utolsó nap állomásai Besztercebánya és Selmecbánya városa volt.

Besztercebánya és Selmecbánya két rendkívül gazdag múlttal rendelkező város Szlovákiában, különösen híresek bányászati hagyományaikról, középkori örökségükről és kulturális jelentőségükről. Mindkét város a Felvidék történelmi bányavárosainak színe-javát képviseli.

Besztercebánya városát már a 13. században is említik. 1255-ben IV. Béla király szabad királyi várossá nyilvánította. A város a réz- és ezüstbányászat révén vált híressé. A 15. században megtelepedett a Fugger–Thurzó kereskedőcég, amelynek révén nemzetközi jelentőségre tett szert. A Fő tér tele van tágas, gyönyörű, reneszánsz és barokk polgárházakkal. Itt áll a Városháza, az Óratorony és több szobor, köztük a Szentháromság-szobor. Besztercebányai Várkomplexum része a Mária mennybemenetele-templom, a Barbakán, és a városfalak maradványai, melyben gótikus és reneszánsz elemek keverednek.

Besztercebányán a történelmi városrész épületeit, és IV. Béla szobrát tekintettük meg.

Ezt követően folytattuk utunkat Selmecbányára, mely az egykori magyar királyság egyik legjelentősebb bányavárosa, ahol főként ezüstöt bányásztak. A város eredete a római korig nyúlik vissza, de virágkorát a 13–18. században élte. Az egyik legfontosabb ezüst- és aranybányászati központ volt az egész Magyar Királyságban. 1627-ben itt alkalmaztak először lőport bányászatban a világon. 1735-ben alapították meg itt a Selmeci Bányászati Akadémiát, Európa első műszaki főiskoláját. A Fő tér hangulatos, történelmi polgárházakkal szegélyezett tér, közepén a Szentháromság-oszlop, amely pestisjárvány emlékműve. Óvár és Újvár Két középkori erődítmény, amelyek a város védelmére szolgáltak, az Újvár ma hadtörténeti múzeumként működik. A Szent Katalin-templom gótikus stílusú templom, amelynek belső tere gyönyörűen díszített.

Bányászati Múzeumban földalatti látogatással a Glanzenberg-bánya látogatható szakaszában a látogatók bányászfelszerelésben járhatják be a földalatti tárnákat. A múzeum részletesen bemutatja a bányászati technológiákat, ércfeldolgozást, bányászéletet. A selmeci akadémia a mai Miskolci Egyetem elődje, miután a 20. században áttelepítették. A városban még ma is jelen vannak a diákhagyományok, pl. a selmeci diákhagyományok (balek–valéta rendszer), amelyet Magyarországon is ápolnak.

A magyarsághoz kapcsolódó nevezetességek – Petőfi emléktábla, Óvár, Leányvár, vagy Újvár felkeresését követően a bányászati múzeumba mentünk. A Bányamúzeum mineralógiai-lelőhelyet, bányatechnikai, néprajzi, művészettörténeti, archeológiai és numizmatikai alapgyűjteményeket őriz.

A bányalátogatást követően indultunk el haza.

A kiránduláson nagyon jó hangulatú, tartalmas 4 napot töltöttünk együtt, felejthetetlen élményeket szerezve elértük célunkat: a gyerekekben sikerült megerősíteni az összetartozás érzését, a magyarságukat, és tudatosítani bennük, hogy hogyan élnek a határon túl a magyar emberek.

Fotódokumentáció:

Trianon Múzeum meglátogatása: 2025. április 02.