Falunk
A szomszédos nagyközséggel, Lepsénnyel alkotott közigazgatási egységet, ma Székesfehérvár városkörzetéhez kapcsolódó település. Szomszédai – az említett Lepsény – mellett Polgárdi, Soponya, Kisláng és Mátyásdomb. A helység a megyeszékhelytől közúton 29, Lepsénytől 2,5 kilométerre fekszik. A volt járási székhelytől, Enyingtől 14 kilométer választja el.Az enyingi löszháton lévő település lencseszerű süllyedékben helyezkedik el. Ezt a Tikacsnak nevezett mélyedést a balatoni magaspart balatonakarattyai része, a küngösi és a polgárdi táblarög, az enyingi hát és a lajoskomáromi-kislángi tábla fogja közre. A süllyedek – amelynek múltja a Würm-korszakig nyúlik vissza – a Kabóka-patak völgymedencéjeként is fölfogható. A környezeténél 20-25 méterrel mélyebb terület északi irányban csaknem Polgárdiig, míg dél felé Enyingig követhető. A Tikacs felszínét sugarasan összefutó aszók (száraz patakmedrek) és patakok helyenként 10-15 méter mélységű völgyekkel szabdalták. A Tikacs középső része feltöltött, alföldi jellegű lapály. A legmélyebb – mintegy 9 km kiterjedésű – területén a Kabóka patak csatornázott mederben folyik. Ezen a lesüllyedt, sík területen Balatonfőkajár, Lepsény és Mezőszentgyörgy helységek találhatók.
E kistáj neve: Tikacs Jelentése tisztázatlan. Van olyan nézet, amely szerint a szláv eredetű Takac szóból származna. Ennek az állításnak hitelét az támasztja alá, hogy a név jelentése (szárazpatak, pontosabban: száraz patakmeder) fedi a táj jellemzőjét. A tájban fekvő Mezőszentgyörgy helység neve újabbkori képződmény. A juhászok védőszentjének és a sárkányölő szentnek, Györgynek a neve a magyar középkorban rendkívül népszerű. Sok templomot szenteltek nevével és több falut neveztek el róla. Fejér megyében – egymáshoz viszonylag közel – kettő is van belőlük: Iszkaszentgyörgy és Mezőszentgyörgy. A mezőszentgyörgyi határban fekvő elpusztult település: Szentmárton és Szentgyörgy együttes előfordulása, névünnepeik (április 23. és november 11.) nomadizáláshoz kötődése és nem utolsósorban a vízben és legelőben egykor gazdag táj jellege pásztorkodásra, állattartásra utalnak. A 13. és a 14. század fordulójára letelepült pásztorok lehettek e falvak alapítói. Szentgyörgy mai nevének előtagja a helység földrajzi fekvése (és a táj jellegére) utal: a mezőföldi Mezőszentgyörgyöt különböztették meg általa a több Szentgyörgy nevű településektől.Településtörténet
Mezőszentgyörgy és az 1848-as forradalom
Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei 1848 nyárutóján érintették Mezőszentgyörgyöt. A Balaton déli partja mentén vonuló Jellasics szeptember derekán már Lepsényben időzött. Martalócai kegyetlenkedésének híre megelőzte érkezését. A híresztelések hatására Rózsa Sándor, küldöttség élén, védelmet kért az atrocitások megelőzése céljából. Gróf Nádasdy Lipót kastélyában időző Jellasicsot kedvező hangulatban találták. A delegáció útja eredményesnek bizonyult. Jellasics elképzeléseivel, illetve katonáival történő későbbi találkozás más eredménnyel járt, bár a hadiesemények alakulására, magyar szempontból, kedvező volt. Jellasics célja a magyar főváros bevétele volt. Fehérvárra érve azt kellett tapasztalnia, hogy ereje Buda bevételéhez elégtelen. Segítségre szorul. Ezért szeptember 26-án Handits Milivoj hadnagyot, 17 főnyi csapatával a Balatonnál időző Philipovich tábornokhoz küldi, erősítést kérve. Ezt a csapatot átutazóban a lepsényi fogadónál id. Eötvös Lajos meglátta, és hazatérve, mint nemzetőr parancsnok, intézkedett továbbutazásuk megakadályozása érdekében. Parancsára Rózsa Sándor lelkész, Kovács János tanító és Gregorics Ferenc jegyző vezetésével mezőszentgyörgyi közbirtokosokból (Matkovics Balázs, Fodor László, Pósa László), egy szerb kovácsból, Kemény Péter, Szente Péter, Keresztes János telkes gazdákból és négy más (Berta János, Újhelyi, Bende és Fazekas nevű) személyekből álló csapat, villákkal és fejszékkel fölfegyverkezve, elállta a Handits hadnagy vezette egység útját. Életre-halálra menő kézitusában a segítségért indulókat megsemmisítették. A helyiek közül többen megsebesültek, a jegyző – térdlövés következtében – egész életére béna maradt.
Az esemény a pákozd-sukorói csatát megelőző napokban történt. A kért segítség elmaradása, a délről segítségre siető Roth tábornokhoz intézett levél elfogása, nemcsak az erőviszonyokon változtatott, hanem Jellasics vereségét is előidézte. A szabadságharc további eseményeivel a mezőszentgyörgyiek 1848. szilveszter éjjelén kerültek ismét kapcsolatba. Ekkora móri csatából vesztesként kikerült huszárok egy részét (mintegy félszázat) láttak vendégül. A magyar szabadságharc leverői nem feledték el helybeli kudarcaikat. 1850-ben vizsgálatot indítottak a segélykérő csapatmegsemmisítőinek kiderítésére. A készülő akcióról Fodor László szolgabíró azonnal értesítette id. Eötvös Lajost. Eötvös – jóllehet már éjfél volt – fölkereste a résztvevőket, azzal, hogy riasszák a falu férfi lakosságát. Az összegyűltek előtt Rózsa Sándor lelkész, a református templomban az árulás bűnös voltáról prédikált. A reggel megérkező zsandár főhadnagy azonnal megkezdte a kihallgatásokat. Egy napon át több mint 100 személyt faggatott, de minden eredmény nélkül. A falu hallgatásba burkolódzott, áruló nem akadt közöttük.
Az eredménytelen vizsgálatot újabb követte. Szintén eredménytelenül. Ez alkalommal a futároknál lévő, Roth tábornokhoz címzett üzenetre, illetve annak sorsára is kitért a vizsgálódás. A tájékoztatástól megfosztott Roth közel tízezer katonája ugyanis, felülve a nemzetőrök cselének. Ozora mellett, a Táti erdőnél letette a fegyvert, 1848. október 7-én. Ebben is része volt a mezőszentgyörgyiek szeptember végi akciójának.
Mezőszentgyörgyön született Eötvös Károly író, a község református lelkészének fia 1842-ben. 1871-ben Veszprém megye ügyésze. Újságíró és képviselő. 1883-ban megnyerte a tiszaeszlári zsidópert. 1895-ben lakóházat vásárolt magának a faluban és 1200 kát. holdat. Az a ház a mai könyvtár épülete. Ezután csak az írásnak élt. Később földjét eladta és az árán hazahozatta Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc hamvait. Községünkben lévő lakóházában írta Utazás a Balaton körül c. művét, amelyben először írja le a Balaton-környék és a Bakony szépségeit. 1916-ban halt meg Budapesten, Veszprémben temették el.
1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után megalakítják a Munkástanácsot, ezen belül a Direktóriumot, és kezükbe veszik a község irányítását. Könnyítettek az aratók sorsán. 11 rész helyett 10, sőt 9 részt kaptak. Ez meg is maradt mindvégig, a Tanácsköztársaság bukása után is. Megszüntettük a lójárási kötelezettséget. Ez abból állott, hogy az aratónak az arattató gazda adott 1000-1200 öl kukoricaföldet, aminek a lóval végezhető munkáját: szántást, vetést, ekézést, behordást a gazda végezte, amiért az arató tíz napot szolgált a legnagyobb munka idején. Ezt a tíznapi munkát szüntették meg. A tanácshatalom 133 napi fennállás után elbukott Az utána következő évekre rányomta a bélyegét az egyre jobban élesedő gazdasági válság.
A második világháborúban a község véres csaták színhelye volt. Beleesett a németek védővonalába, a Balaton mellékén kiépített Margit vonalba. Itt akarták az oroszok előrenyomulását megállítani. Ezért már a csaták előtt hónapokkal német katonákat szállásoltak el a faluban. A hadvezetőség terve nem sikerült. Az orosz haderő megkerülte a védővonalat és 1944 december 6-án Mezőszentgyörgyöt is elfoglalták. Ezt megelőzően a hatóság felszólította alakosságot a község elhagyására. Senki sem mozdult. Csak a nyílt harc elől kezdett menekülni a lakosság a határba, és a közeli tanyákban levő épületekbe. Hét hétig tartotta kezében a községet az orosz hadsereg. 1945 január 18-án újra gazdát cserélt. Február 2-án a katonaság szigorú parancsban elrendelt a község kiürítését. 1945 március 21-22-én felszabadult a falu. 1945 áprilisában megkezdődött a visszatérés.
A háború után itt is megkezdődtek az újjáépítési munkálatok. A tanítás is beindult. 1945 tavaszán alakult meg a Földosztó Bizottság. Moharos József tanító irányításával osztották fel az 5. és 6. utcát házhelyeknek és a földet. Felosztottak 1325 kát. holdat 171 parasztnak. A családok földbirtoklási ívet kaptak, szélei nemzeti színű szalaggal díszítettek.
A békeévek beköszöntével az elsők között három termelőszövetkezet alakult: Haladás, Új barázda. Arany Kalász. 1950-ben egyesült a 3 TSZ Alkotmány néven. A TSZ egyre gazdagodott, gyarapodott. Nagy segítséget kapott két patronáló szervtől, a Honvédelmi Minisztériumtól és a Csepeli Csőgyár és Kovácsoló gyártól. A gazdaságban egyre több nő dolgozott, gyermekeiket a község óvodájában helyezték el, amely 1949 óta működik.
1964. június 2-án alakult meg Lepsénnyel közösen, Lepsény székhelyén a Takarék-szövetkezet. Elődje az Országos Központi Hitelszövetkezet volt. ami még 1920-ban alakult Mezöszentgyörgyön.
1949 április 24-én alakult meg falunkban az ország első népkönyvtára. A község szülöttéről, országos hírű írójának nevéről Eötvös Károly Népkönyvtárnak nevezték el. Innen indult el 1969-ben az olvasó népért mozgalom.
Községünknek egyháza, iskolája, községháza, postája már az előző században volt, orvosi rendelője csak a XX. század második felében, 1964-ben lett. A község művelődési otthona 1948-ban létesült. Jelenleg egy nagy teremmel, egy kis teremmel, egy öltözővel és egy pénztárhelységgel rendelkezik. A község fiataljai színdarabok bemutatására, mesejátékok eljátszására használják, író-olvasó találkozók, mese-délelőttök, gyermekfoglalkozások, táncmulatságok szervezésére alkalmas. A mozi a község vendéglőinek felszámolása után, 1951-ben létesült és 1987-ig működött. 120 ülőhelyes. Hetenként két filmet vetítettek négy előadásban.
1970-ben egyesült a mezőszentgyörgyi és a lepsényi tanács, majd 1982 szeptemberétől iskolánk is Lepsénnyel közös igazgatásúvá vált. Változást csak az 1990-ben megalakult új Önkormányzat hozott. Általános iskolánk is csak akkor önállósodott.
1990-től településünkön jelentős fejlődés volt tapasztalható. A faluban alacsony áron eladásra került önkormányzati telkek lehetővé tették a további letelepedést. Fiatalok számára un. gyorsszerkezetű lakóházakat biztosítottak, s e program ismét a lakosság növekedéséhez vezetett.
A fejlesztések évről-évre követték egymást. Említésre méltó talán az utcák aszfaltozása, az általános iskola és óvoda épületének bővítése, a katolikus templom, és a Művelődési ház teljes felújítása, valamint az Eötvös Károly emlékpark létrehozása.
Településünkön ma szinte minden megtalálható, amely a békés, boldog jövő építéséhez szükséges. Orvosi rendelő, állatorvosi ellátás, fiókgyógyszertár hetente két alkalommal, víz-, gáz-, telefon-, illetve csatornahálózat. Ehhez társul már a számtalan kisebb-nagyobb vállalkozás, mely szintén megkönnyíti az itt élő emberek életét.