Mezőföldről Székelyföldre

Beszámoló
Projekt címe: Mezőföldről Székelyföldre
Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2023/1-001177
2024. május 28-június 01.

Május 28-án indultunk el Mezőszentgyörgyről és Dégről, hogy 5 napot töltsünk el Erdélyben, hogy megkeressük a magyar történelem nevezetességeit, a magyar kultúra emlékeit, hagyományait. Célunk, hogy megmutassuk a tanulóknak a határon kívül élő magyarság életét, féltve őrzött magyarságát, példaként állítva a fiatal generációk előtt.
A határ átlépése után az első nap első állomása Nagyvárad volt, ahol a 11. századi városban megtekintettük a Szent László által építtetett székesegyházat, valamint a püspöki palotában őrzött Szent László hermát. Szent László hermája egy fej-ereklyetartó,  amely I. László magyar király koponyájának egy darabját tartalmazza és a magyarság, valamint a magyar katolicizmus egyik legfontosabb történelmi ereklyéje.

Ezt követően Bánffyhunyadra mentünk, a Királyhágón keresztül. Bánffyhunyadon a 13. században épült gótikus stílusú református templomot kerestük fel.
Kalotaszentkirályon a református templomot jártuk körbe, megcsodáltuk a templomban elhelyezett jellegzetes kalotaszegi hímzéseket, majd Ady Endre nyomában járva, a magyar nyelvű Ady emlékműnél álltunk meg, és tisztelegtünk a nagy magyar költő előtt.

Kolozsvárra már délután érkeztünk meg. Kolozsvár hosszú évszázadok óta Erdély egyik fő kultikus helye, számos történelmi eseménynek adott otthont. Nagy élmény volt felkeresni Hunyadi Mátyás szülőházát, és a Fadrusz János alkotta Mátyás emlékművet, a templom melletti téren felállított híres Mátyás lovasszobrot.

Sétáltunk a városban, érintettük házsongárdi temetőt, megtekintettük Bolyai János matematikus és hadmérnök szülőházát, a Sárkányölő Szent György szobor másolatát. Az eredeti művet 1373-ban készítette a Kolozsvári testvérpár, Márton és György, és jelenleg a prágai Szent György-kolostorban van. Este értünk a Magyarfenesre a szállásunkra.

Második napon reggel indultunk tovább, mivel bőséges program állt előttünk. Torockó volt az első állomás. Torockó település szerepel az UNESCO a világörökségi listáján. Torockó az egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt helyezkedik el, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja. A jellegzetes népi lakóházak mellett végig jártuk a helység népi iparművészeti múzeumát is, és megcsodáltuk a méltán híres Székelykő látványát.

Marosvásárhelyi városnézés következett, majd Farkaslakára mentünk, ahol Tamási Áronhoz kötődő emlékeket kerestük fel. Tamási Áron szülőházát végig járva bepillantást nyerhettünk az író életébe, számtalan forrás, fénykép, használati tárgy őrzi életének egyes állomásait. Ezt követően elmentünk a síremlékéhez, mely két cserfa között a templom mögött áll. A síremlék egy kvarcitkő-dombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása.

Korondon keresztül mentünk Szejkefürdőre. Korond a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Itt rövid időre megállva felkerestük a korondi sóvágót, aki megmutatta, hogy a hatalmas sótömbökből hogyan lesz a háztartásban használható termék.

Szejkefürdő Orbán Balázs nevéhez kötődik, ő volt az, aki korszerűsítette a települést, melegfürdőket, vendéglőket, szállodát építtetett. Leghíresebb munkája a hat kötetben megjelent A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból című mű.
Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.
Végig sétálva a székelykapuk alatt tisztelegtünk a sírja előtt.

Szejkefürdőn még egy program várt bennünket, a Mini Erdély Park. A Mini Erdély Park Románia egyetlen tematikus makettparkja, amelyben Erdély legfontosabb történelmi épületeinek kicsinyített mását tekinthetik meg az érdeklődők. A szabadtéri kiállítás Erdély több mint 80 legjelentősebb várának, erődtemplomának, kastélyának és más műemléképületének makettjét mutatja, be ezek többsége a nemzeti örökség, illetve az UNESCO Világörökség része.

Késő délután értünk Székelyudvarhelyre, ahol rövid városnézésen vettünk részt. Ezt követően értünk a második szálláshelyünkre, Gyimesközéplokra.
A harmadik napon páratlan élményben volt részünk. Gyimesbükkön a Rákóczi –vár romjai alatt, néhány méterre a volt román határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Ma vasúti múzeumként várja a látogatókat. A Rákóczi- vár romjait a jelenleg folyó építkezés, felújítási munkálatok miatt nem tudtuk megközelíteni, de így is felejthetetlen élményt nyújtott az ezeréves határt közelről látni.
A vár a 19. század közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák. A vámhivatalnak fennmaradt az elnevezése: Csíkgyimesi vám és vesztegzár, melynek maradványait szintén láthattuk, a jelenleg is használatban lévő kápolnával együtt.

Gyimesközéplokon az élő múzeumfalut, skanzent jártuk körbe. 2002-ben a Szász család vásárolta meg a területet, ahol csupán egy öreg ház meg egy csűr állt. Ezután létrehozták tizenegy eredeti állapotában felépített és korhűen berendezett parasztházakból álló skanzent és panziót.
A délutánt a Tatros- táborban töltöttük, ahol a szállásadónk André Csaba tartott a gyerekeknek egészen elképesztően sikeres népzenei hangszeres bemutatót, és egy frenetikus spontán táncházat, ahol moldvai csángók körtáncába is belekóstolhattunk. André Csaba néptáncos, népzenész, tanár, aki rengeteget tesz az erdélyi magyarság kultúrájának fennmaradása érdekében.
Az esti programban folytatódott a csángók életének a bemutatása, hatalmas siker volt amikor az eredeti csángó viseletbe is beöltözhettek a gyerekek.

A részét Csíkszentgyörgyön, Mezőszentgyörgy község testvértelepülésén töltöttük, ahol mind az önkormányzat, mint az ottani iskola részéről rendkívül kedves fogadtatásban részesültünk. Az önkormányzat udvarán megtekintettük Gál Sándor, a falu szülötte szülőházát, aki 1849. augusztus 1-én 1000 honvéddel védte a Nyerges-tető hágóját a 12000-es osztrák és orosz túlerővel szemben. A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a székely hősök emlékét.

Ezt követően az iskolában fogadtak bennünket, ahol a kölcsönös bemutatkozást beszélgetés követte a diákok és pedagógusok részvételével. Ezt követően a település katolikus templomát kerestük fel közösen.

Meglátogattuk a helyi kürtöskalácsot sütő vállalkozást, itt megnézhettük, hogy hogyan készítik az autentikus finomságot, és természetesen azonnal meg is kóstolhattuk a frissen készült kalácsokat.
Közös sportprogram következett, a gyerekek azonnal bevetették magukat a közös fociba, sportprogramokba.
A kollegákkal nagyon kellemes beszélgetést folytattunk, az elköszönéskor kölcsönös örömet éreztünk, hogy találkozhattunk egymással.
Ezt követően még ellátogattunk a Nyerges- tetőre, ahol a hágó számtalan véres ütközetnek volt a helyszíne. A Gál Sándor és Tuzson Bence által vezetett 1000 székely hős adta itt az életét a hazájáért. A csata helyszínén emlékoszlop, és számtalan kereszt és kopjafa őrzi az áldozatok emlékét. A kopjafák között megkerestük a szomszéd község, a Lepsényi önkormányzat által állított kopjafát és koszorút helyeztünk el, így tisztelegve a hősök előtt.

Este Tusnádfürdőre mentünk, a Tusnád kemping volt az utolsó szálláshelyünk.
Ötödik napon korán elindultunk, nagyon hosszú út állt előttünk hazafelé.